"Nem akarlak és rád gondolok, menekülnék és nem tudok, nyugalom kellene, béke, csend, de itt visszhangzol, idebent."

Összes oldalmegjelenítés

2011. május 23., hétfő

IV. FEJEZET - Peccatum Originale

Másnap tehát bementem a kaszinóba és úgy éreztem, hogy készen állok, vagyis, ha nem is állok készen, de megteszem, amit meg kell tennem.
Ő, a szemét gazember, már gonosz vigyorral várt ugyanabban a helyiségben, ahol az "interjú" is zajlott.
Láttam a szemében a mohó vágyat és azt, hogy tudta, úgyis visszamegyek. Gondolom, nála ez mindennapos.
Szinte meg se várta, hogy bemenjek a helyiségbe, hanem azonnal felállt és gyors léptekkel felém közelített, majd megragadta karjaimat.
 - Ezek szerint nem gondoltad meg magad. - mondta ugyanolyan mohó képpel, mint az imént, szinte majd felfalt a tekintetével.
 - Hát, nem igen volt más választásom, ha akarom a munkát. Vagy esetleg tévedek?  - kérdeztem meg még utoljára reménykedve, hátha letesz arról, hogy lefektet, de persze legbelül tudtam, hogy erre semmi esély.
Jellemét már valamennyire sikerül kiismernem a felvételekből, ezért tudtam, hogy a pasas betegesen szexmániás.
- Nem, nem tévedsz. Nincs más választásod! - mondta gonosz képpel, majd hirtelen a falnak nyomott és vadul megcsókolt, közben pedig kezével melleimen matatott. Végül odalent is hozzám ért és egy mozdulattal letépte a bugyimat.
Aztán kezével megérintett odalent, mire remegve felnyögtem, de érdekes módon nem az undortól, hanem az izgalomtól.
Egyetlen érintésétől teljesen felizgultam és teljesen benevesedtem odalent, ami csak fokozódott, amikor körkörös mozdulatokkal játszott ujjaival rajtam, majd belém helyezte egy, utána két ujját és úgy ingerelt.
Egyre hangosabbakat nyögtem és egyre jobban kezdtem elveszteni a józan eszem és ezzel együtt önmagamat.
Addig gyakorolta rajtam ezt az édes kínzási módszert mire egyszer csak még hangosabb nyögések közt elmentem.
Nem tudtam mire vélni ezt, hiszen azt hittem, hogy majd rám nem figyelve, csak magára gondolva jól megdug, kielégül, aztán mehetek. Nem így lett...
 - Rendben. Most pedig jöhet a második menet. - mondta gonosz vigyorral, majd hirtelen letolta nadrágját és gatyáját, majd egy vad mozdulattal belém hatolt.
Bevallom, egy pillanatra megijedtem, hogy majd durva lesz velem és fájdalmat fog okozni, hiszen ez ez agresszív állat. Igaz, hogy nem volta már szűz, de a szado-mazo valahogy nem az én világom volt.
Gyorsan mozgott bennem, de én attól függetlenül, hoyg megvetettem őt és most mentem el, máris élveztem ezt az egészet.
Egy ideig még észnél voltam, de aztán elmerültem valami vattaszerű feketeségbe, amitől nem láttam már semmit, csak őt és élveztem ezt a fergeteges szexet. Mert az volt, még soha senkivel nem volt ilyen jó.
A következő pillanatban leszedtem rólam a ruháimat majd tenyerével testemet simogatta és vizslatta végig, majd egy ideig melleimen állapodtak meg kezei.
A következő pillanatban megfordított, majd még jobban a falnak nyomott és most hátulról hatolt belém, majd ismételten erős és mély lökésekkel mozgott bennem, amikor azt hittem levegőt se kapok már.
Kezeimet fejem fölé feszítette, melyekre saját kezeit is ráhelyezte és így folyt tovább a dolog.
Tulajdonképpen, bármit csinált velem, én élveztem, s a rendőrnő egy időre eltűnt belőlem.
Egy idő után újra maga felé fordított, majd derekamnál fogva felkapott és majd bennem maradva az asztalhoz sétált, feltett rá és most itt tett tovább magáévá fékezhetetlen tempóval, miközben kéjsóvér tekintettel meredt rám.
 - Ez az cica, nagyon jó vagy. - mondta rekedtes hangon az élvezettől, de a mozgást egy pillanatra sem hagyta abba. Én közben vállát vagy hátát, esetleg felsőtestét simogattam, de olykor jó erősen meg is szorítottam a belőlem kiáramló energia miatt.
Aztán hirtelen megállt, majd a földre feküdt.
 - Most pedig azt mutasd meg, hogy tudsz lovagolni! - mondta mohó és sunyi tekintettel, de most már nem álltam meg, hiszen már végig kell járnom ezt az utat, amin elindultam, másrészt érezni akartam őt magamban még, még, még, még...
Ezért hát, amikor lefeküdt a földre, ráültem férfiasságára és lassan, érzékein mozogni kezdtem rajta.
Nem tudtam, mit vár tőlem, hogy azt várja-e hogy vadul lovagoljam meg vagy rám hagyja, de aztán úgy döntöttem, hogy csak követem az ösztöneimet és csinálom, ahogy jól esik. 

Úgy tűnt, nem volt ellenére, amit tettem, mert egyre érzékibb és férfiasabb nyögések hagyták el a száját.
Aztán, meglepő volt, de felült hozzám és magához húzott, amit átjárta a testen egy különös bizsergés és forróság. Testem az testéhez ért, melleim súrolták forró és párás bőrét, ami még ennél is meglepőbb volt a tekintete, ahogy rém nézett. Most nem az az érzéketlen és gonosz szörnyeteg volt, hanem egy férfi, aki csak engem akart.
Nem bírtam ki, muszáj volt őt megcsókolnom, érezni ezeket a szenvedélyes ajkakat, aztán pedig csak úgy ösztönösen nyakát kezdtem el érzékein csókolgatni. Aztán hátrahatottam a fejem, mert belefeledkeztem az élvezetbe és most ő csókolgatta nyakam, melleimet, miközben én hátát és mellkasát simogattam.
Egyszerűen isteni volt ez a szex, még ha tudtam is, hogy mi volt ez... 

Egyre gyorsabban mozogtam, míg végül éreztem, hogy testemet elönti a forróság és megremeg, majd hangos nyögések közt egy csodálatos orgazmust éltem át, de ő is ugyanakkor, ugyanúgy. 
Egy ideig csak szótlanul öleltük egymást, gyengéd és meghitt pillanatokat éltünk át, de aztán valahogy, egyik percről a másikra változás állt be nála, és már nyoma sem volt a velem törődő és kedves férfinek.
 - Hát te aztán tudsz, baby. - mondtam, majd letolt magáról, felállt és öltözködni kezdett.
 - Csak, hogy tudd, nem ez volt az utolsó alkalom, hogy meghúztalak. A tulajdonom lettél és akkor teszem meg ezt újra, amikor csak akarom. Megértetted?  - kérdezte ördögi tekintettel, mire én hatalmas lélekjelenlét segítségével csak bólintottam.
Aztán odadobott valami giccses rózsaszín fehérneműt, hogy az lesz a munkaruhám, majd a fenekemre vágott - ekkor majdnem leütöttem, de MÉG türtőztettem magam -, majd kitessékelt a szobából.
Megvolt hát, és ezután egy használt ribancot akart belőlem csinálni, de most nem mutattam érzelmet, csak tettem a dolgom.
A diszkóteremben a  pult alatt gyorsan előszedtem a kézi PC-met, majd csak ennyit írtam a főnökömnek, Gabrielnek: "Bent vagyok."





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése